Az Egyetemi Kisboldogasszony Templom története
Egyházi szertartásunkat az Egyetemi Kisboldogasszony Templomban tartjuk, amely számunkra egyben családi jelentőségű is, hiszen, Judit szülei, keresztszülei és unokatestvére is itt esküdőtt örök hűséget egymásnak. Továbbá itt szolgált Dr. Fábián János, Judit Édesanyjának nagybátyja is hosszú éveken át, és az ő tanítványa Gábor Atya is. Így ehhez a gyönyörű épülethez családi és érzelmi szálak is fűznek.
Az egykori pálos, a jelenlegi egyetemi templomot az egyetlen magyar alapítású, XIII. századbeli szerzetesek, a pálosok rendje emelte. A magyar remeték pálos rendjét Boldog Özséb esztergomi kanonok szervezte meg. 1329-ben részesedett pápai megerősítésben. 1686, Buda török alóli felszabadítása után költöztek Pestre a pálosok, amikor az egykori mecsetet néhány szomszédos házzal megvásárolták. Az ő történetük és lelkiségük ihlette a templom műalkotásait. A rendház 1715-1744 között épült. A lebontott dzsámi helyére a jelenlegi templom alapkövét 1723-ban rakták le. Építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. a külső munkálatok (kapu, két torony) és belső berendezések (padok, szószék, főoltár és freskók) csak 1770-ben készültek el. A pálos rend 1786. évi feloszlatása után a templom az Egyetem tulajdona lett.
A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között baloldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll.
Dúsan faragott kapu vezet a harmonikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett barokk freskói a világszerte ismert Hohann Bergl munkái. A főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja. Sekrestye felőli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében - Hebenstreiter József alkotásai.
A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Antal Lipóttól származnak.
A tölgyfából készült padok dús díszítései, különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet érdemelnek.
No comments:
Post a Comment